Egyelőre csak kérdések vannak, a válaszokra még várni kell

Aki tegnap délután séta közben netán ránézett valamelyik bank ablakára, ahol a napi árfolyamok vannak feltűntetve, nem kis döbbenettel tapasztalhatta, hogy a svájci frank árfolyama az egekbe emelkedett. A változás olyan brutális volt, hogy néhol felfüggesztették a forgalmazást, mivel lényegében nem lehetett tudni, hogy hol is áll az alpesi fizetőeszköz a forinthoz képest. Délután aztán kicsit megnyugodtak a kedélyek, már ha a 310 forint környéki árfolyamot annak lehet nevezni. Mondjuk napközben volt, amikor 450 forintos árat is mutatták a kijelzők.

A pénzügyi földindulást a svájci jegybank reggeli döntése váltotta ki, amikor is a helvétek váratlanul, három és fél év után elengedték a frankot, azaz eltörölték az euróval szembeni árfolyamküszöböt. A pénzügyi lépés nem csak a forint-svájci frank és az euró-svájci frank, hanem még az euró-dollár árfolyamában is lefagyást okozott. A világ devizapiacai órákig találgatták a döntés okait, majd a svájci magyarázkodás után is csak a fejüket vakargatva nézegették értetlenül egymást a szereplők. A svájci jegybank gyakorlatilag néhány perc alatt dollármillárdos vagyonokat rendezett át, feltehetően piaci szereplőket küldött padlóra és emelt égbe.

A kérdés, hogy kinek volt jó ez?

Válasz egyelőre még nincs. Pontosabban a halandók nem nagyon tudják, se Svájcban, se úgy általában a világban.

Az irányadó svájci tőzsdemutató délutánra 10,23 százalékos esésen állt a szerdai záráshoz képest. A 20 legfontosabb svájci cég papírjai szintén 10-15 százaléknál nagyobbat estek. A Swatch, Crédit Suisse és a Holcim vezetői döbbenten álltak az események előtt és azt találgatták, hogy a svájci jegybank elnöke, Thomas Jordan mégis mi a francot művel a pénzükkel.

De ugyanígy nem értették a helyzetet az ország turizmussal foglalkozó, a vendéglátásból élő polgárai sem, aki nagyjából keresztet is vethetnek erre a síszezonra, hisz nem nagyon lesz olyan, aki majd meg akarja, vagy meg tudja fizetni a frank erősödéséből következő durva árakat. Arról már nem is beszélve, hogy a svájci ipar jelentős része exportra termel. Ezzel a lépéssel euróban, vagy dollárban számolva úgy megdrágulnak az előállítási költségek, hogy a termékek nem lesznek versenyképesek nem csak a világ piacain, hanem még országon belül sem, mivel az erős frank miatt külföldről olcsóbb lesz behozni mindent, mint Svájcban előállítani.

És mindez csak egy kis szelet, mondhatni a jéghegy csúcsa, ami a történtek kapcsán hirtelen felmerül.

Mint jól látszik, Svájcnak nem nagyon volt érdeke ez a lépés. De akkor vajon kinek?

Persze az is lehet, hogy a felelősök csak egész egyszerűen elszámították magukat, és álmukban nem gondolták, hogy a döntésük ilyen heves reakciót vált ki.

Egyelőre csak kérdések vannak, a válaszokra még várni kell.