Ennyivel tart előrébb Románia a cigánykérdésben

Romániában rengeteg cigánygettó van, melyek felszámolását az állam – Magyarországhoz hasonlóan - nem támogatja. Azonban néhány településen a helyi politikusok – Magyarországhoz képest – nagy nyíltsággal beszélhetnek ezekről a problémákról, sőt van, ahol szorgalmazzák felszámolásukat is. De hogy valaki idáig eljusson hosszú az út. Állítólag vannak olyan városvezetők, akiknek fizikai erőfölénnyel is ki kellett vívniuk a tekintélyüket, így számolva le a cigányság helyi vezetőivel.

A sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben többezer cigány él törvénytelenül épült putrikban.

Az elmúlt öt évben sikerült megfékezni az újabb törvénytelen építkezéseket, ám a sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a negyed egy „ketyegő szociális bomba”. Az elmúlt időszakban rengeteg pénz és munka beleölésével tervbe vették, hogy felzárkóztatják a „mélyszegénységben élőket” és turisztikai faluvá alakítják a városrészt. A megvalósíthatósághoz egy tanulmányt is készített a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, de a nemrégiben napvilágot látott dokumentum olyan reménytelen helyzetet vázolt fel, hogy a döntéshozók egyelőre elvetették az ötletet.

Így aztán minden megy tovább az eddigiek szerint.

A negyed lakói segélyekből és állami juttatásokból élnek. A helyi cigány maffiózók segélyosztás után körbejárnak és beszedik a pénzek egy részét. A 10 év felettiek 42%-a analfabéta, a gyerekek nemigen járnak iskolába, az egyetemet végzettek aránya 0,1, az érettségizetteké 0,2 százalék, de többségnek még négy elemije sincsen.

„Jelenleg urbanisztikai káosz van az Őrkőn. Nem hiszem, hogy valaki jogosan elvárhatja az önkormányzattól azt, hogy törvényesítsen több száz házat, olyan körülmények között, hogy senki nem kérdezte meg, amikor felépítették, hogy erről az önkormányzatnak mi a véleménye, nincsenek utcák kialakítva, nincsenek betartva a minimális urbanisztikai szabályok, amelyek a város életét kormányozzák. És ez nincs rendben. Ez a folyamat nagyon lassú és hosszú lesz, évek óta nem engedjük, hogy újabb házakat építsenek oda. Rendet kell tenni. Azzal nem érthetek egyet, hogy a jelenlegi állapotot törvényesítsük. Sok esetben azért vállaltak gyerekeket, mert abból a támogatásból éltek meg, és az a támogatás jelenti a fő bevételüket, amit a gyermeknevelési segély, gyermekpénz formájában kapnak” - nyilatkozta a polgármester. És ehhez mérten valóban keményen szankcionálja a megélhetési gyermekvállalók engedély nélkül felépített házait. Többet ledózeroltatott már. A határozottabb hatósági fellépések után pedig sikerült rávennie a cigányokat arra is, hogy a többszáz tonnányi szemét egy részét, amit folyamatosan halmoznak maguk körül, segítsenek elhordani.

A ”házaknak” vezetékes vízzel csak 5,1 százalékuk, benti WC-vel pedig csak 2,5 százalékuk van ellátva, viszont elektromos árammal 77,5 százalékuk büszkélkedhet, mert hát ugye tévé az kell. A telep közepén található közkutat ingyen használhatják. Azaz használhatnák, ha meg nem rongálnák rendszeresen olyannyira, hogy a vizet ne lehessen elzárni. Ilyen esetekben aztán folyik a víz mértéktelenül mindenfelé. Ezt a pazarlást a városvezetés érthetően nem tűri, és minden további nélkül elzáratja a közkutat.

Magyarországon ugyanezt ma nem lehet megtenni. Gondoljunk csak a nemrégiben kirobbant ózdi kútbotrányra, ahol a cigánytelepen a pazarlás miatt elzárták a kutakat, mire máris diszkriminációt kiáltottak, majd tüntetést szerveztek baloldali politikusaink, elérve, hogy végül a BBC-n is hír lett. Végül ombudsman elmarasztalta a városvezetést, és a polgármester - Pintér Sándor belügyminiszter felszólítása után - újranyittatta a kutakat. A miskolci lyukóvölgyi cigánytelepen is hasonló történt, ott pedig a polgármester nyomására kapcsolták vissza a vizet.

Ennyivel tart előrébb Románia a cigánykérdésben: már van, ahol lehetséges nyíltan beszélni a cigányproblémáról.