Kávéházi Konrád

„Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel” – írta Bertrand Russell, és ennél a gondolatnál semmi sem jellemzi jobban az internetes politikai fórumokat, de egyáltalán magát az internetet is, a laikusok bármilyen politikai vitatkozását is minden helyszínen. Ezzel az idézettel mindenki egyet szokott érteni, önmagát persze az okosak közé sorolva…
Akkor is, ha csonthülye.

Adjuk hozzá ehhez azt a nyilvánvaló tényt, hogy hülyéből mindig sokkal több van, mint okosból. Adjuk hozzá még azt is, hogy a nép szava Isten szava.

Az egyenlet végeredménye bizony elég szomorú.


Feltűnő, hogy az aktív politikusok kerülik a netes politikai vitafórumokat. Pedig elvileg előnyben lennének az amatőrökkel szemben. Szanyi Tibor az egyetlen, aki eszembe jut, hogy egy időben beszállt a köznép vitáiba a fórumokon. Talán akadt még egy vagy kettő, de nem tudok róla. Blogozás persze van, de az egészen más ugye. De nemcsak a politikusok kerülik az ilyesmit, hanem a jogászok, történészek, tanárok, közgazdászok és egyéb társadalomtudományi képzettségűek is messze alul vannak reprezentálva a résztvevők között. Nem találnak benne élvezetet, nem éreznek rá indíttatást. Nekik ez nem cucc.

Az első világháború idején keletkezett a Kávéházi Konrád fogalma. A név Hötzendorfi Konrádra (Conrad von Hötzendorf), az osztrák-magyar vezérkari főnökre utal, és a puskát még csak közelről nem is látott hátországi jobbantudókat jelentette, akik mindenben biztosra tudták a tutit, a háború megnyerésének módját, és ezt nagy magabiztosan trombitálták a környezetükben, jellemzően persze kocsmában, kávéházban.

A netes fórumokon Kávéházi Konrádok hemzsegnek.

De csak a politikaiakon. A szakmai vagy egyéb más vitatereken tétje van annak, ha valaki hülyeséget beszél. Hamar kiderül, és utána az illető lecsörömpöl, megszégyenülten elhallgat, kussol. Bezzeg a pártosdi eltűri a hülyeségeket. Nem közegidegen benne…

A beszűkült, sötét, alacsony intelligenciájú embereknek nagyobb az önbizalmuk. Nincsenek tudatában a rengeteg részletnek, az aktuális téma százféle mellékkörülményének és buktatójának, nincsenek tisztában a logika szabályaival, nem zavartatják magukat semmi ilyesmitől. Ez a magabiztosságuk egyik forrása. A másik forrása az, hogy elemi kritikai érzék híján bedőlnek minden média-szarságnak, becumizzák a politikusok és a média hazugságait és leegyszerűsített, tömegfogyasztásra kialakított maszlagait. Ezek alapján kialakul valamiféle körvonaltalan, homályos vakegér hitük, amit úgy élnek meg, hogy nekik Elveik vannak, nekik Véleményük van. Ezekre aztán kegyetlenül büszkék, és a saját egyedi, zseniális szellemi produktumukként, szellemi gyermekükként oroszlánként védelmezik. Nem érveléssel, nem logikával, hanem ismételgetéssel és az értetlenkedők vagy ellenzők szidalmazásával.

Nem esik nehezükre ez, mert a tudatlan emberek eleve hajlamosabbak az agresszióra. Nagy a hangjuk. Az okosabbakat ez taszítja, és inkább elhúzódnak, hagyják a fenébe az egészet. Különben is a józan hangot elnyomja az ordibálás, a tárgyilagosságnál látványosabb a demagógia és a jól bevált sablonok ismételgetése, az autonóm egyént leugatja a belelkesedett falka, a sakálvokál.

Az úgynevezett demokrácia egyébként is úgy van megszerkesztve, hogy a tömegnek legyen igaza.
A politikai vitafórumokban valóban van egyfajta paradox demokrácia abban az értelemben, hogy minden egyes pártnak egyformán megvannak és látványosan megnyilvánulnak bennük a saját specifikus hülyéik. Megvan a szocialista begyepesedett zombi hülye, a liberális sznob hülye, a tenyeres-talpas narodnyik hülye, és ne legyenek illúzióink, mert megvan a nemzeti radikális oldalnak is az önálló specifikus hülyéje.

Ezek legtöbbnyire olyan figurák, akikkel élőben, személyes kontaktusban szóba sem állnánk, vagy ha mégis, akkor nem történelemről, gazdaságról, pénzügyről és hasonlókról beszélnénk velük, sőt ők maguk sem mernének ilyen témákkal előrukkolni, mert tudván tudják ám titokban, hogy két-három mondat után csúfosan megsemmisülnének. Ők csak az internet anonimitásának és arctalanságának védelme mögül – és a falka biztonságérzetéből - tudnak végre Okosnak látszani önmaguk előtt a fejükbe a média által bekanálkázott sablonok ordibálásával.

Súlyos hiba volna azonban a pártokat, háttérköröket, hatalmi csoportokat ezekkel a nethuszárokkal azonosítani. Az okos (és dörzsölt, ravasz, spekulatív, számító, kirafinálódott) emberek ugyan nincsenek jelen a fórumok porondjain, de nagyon is jelen vannak másutt. A háttérben! És figyelnek. Látják a fórumokon a falkák gondolkodásmódját, a médián keresztül beadagolt manipulációk hatásmechanizmusait, és a látottak alapján tervezik meg és módosítgatják a következő újabb és újabb tömegterelgető trükkjeiket, műveleteiket.
Ezzel a saját önző céljaik elérésén kívül a Tömeg, a Massza igényeit is kielégítik, mert ha a massza buta, és a hülyítést igényli, akkor meg is kapja.

Erre korlátozódik a közélet…