Ami ma Magyarországon folyik, az valami döbbenet

A mérhetetlen nagyságú és persze kivétel nélkül mindenkire érvényes honi szólás- és véleményszabadság, a felvilágosult demokrácia, a nem létező kettős mérce, valamint a független és elfogulatlan magyar igazságszolgáltatás jegyében, kedden megszületett az első ítélet, melyet a nemrég elfogadott nemzetiszocialista és a kommunista bűnök tagadásáról szóló törvény alapján hoztak. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy csendben ugyan, de mégiscsak lefolytatták a Biszku Béla elleni bírósági eljárást, annak szeretném jelezni, hogy nem róla van szó. Az ítélet Nagy Görgy ügyében született, aki nem átalotta egy táblára héberül felírni, hogy „a holokauszt nem történt meg”…

Nagy György az alkalomhoz illően, Tiszaeszlár rovásírás feliratú pólóval érkezett a bíróságra

A mérhetetlen nagyságú és persze kivétel nélkül mindenkire érvényes honi szólás- és véleményszabadság, a felvilágosult demokrácia, valamint a független és elfogulatlan magyar igazságszolgáltatás jegyében, kedden megszületett az első ítélet, melyet a nemrég elfogadott nemzetiszocialista és a kommunista bűnök tagadásáról szóló törvény alapján hoztak.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy csendben ugyan, de mégiscsak lefolytatták a Biszku Béla elleni bírósági eljárást, annak szeretném jelezni, hogy nem róla van szó. Biszku elvtárs, úgy ahogy eddig, úgy manapság is háborítatlanul élvezi a kiemelt nyugdíjat és a mindennapok apró örömeit. A vele szemben indított eljárás - amit azért kezdeményeztek, mert 2010 nyarán a Duna tévé Közbeszéd című műsorában egyértelműen tagadta, hogy az ’56-os forradalom vérbe fojtása után emberiség elleni bűncselekmények történtek volna - jelenleg is álldogál, mivel az ügyben eljáró bíró, Dr. Rábai Krisztina „jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot” sértő alkotmányellenes passzusokat vélt felfedezni a szóban forgó törvényben, s ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Az AB pedig eleddig még nem ért rá foglalkozni az üggyel, így az eljárás, azóta se mozdult egy tapodtat sem előre.

Azonban mint tudjuk és tapasztaljuk, Magyarországon a bíróságok makulátlanul, következetesen és kettős mérce nélkül végzik a dolgukat. Jól példázza ezt az a napokban született ítélet is, amikor a bíróságnak a korábban problémásnak ítélt törvény alapján kellett egy holokauszttagadásos ügyben lefolytatnia az eljárást. Érdekes mód, most a bírák már nem ítélték olyan nagy problémának a törvény alkalmazását. Most már nem volt gond az, hogy a törvény esetleg „jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot” sértő alkotmányellenes passzusokat is tartalmazhat.

Dr. Dénes Veronika bírót, aki egyike volt a 2006-os vérbíráknak, ez egyátalán nem aggasztotta, és a Biszku-ügyre hivatkozó ügyvédi indítvány ellenére, minden további nélkül alkalmazta a törvényt, mely alapján aztán egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki holokauszttagadásért arra a Nagy Györgyre, aki 2011. október 23-án, a Nem tetszik a rendszer elnevezésű balliberális tüntetésen magasba tartott egy táblát, amelyen héberül „a holokauszt nem történt meg” felirat volt olvasható.

Mint látható a jogbiztonság és a jogalkalmazás egységessége teljesen korrekt módon érvényesül ebben az országban. De azt javaslom, hogy ne akadjunk le ennél a kis ”apróságnál”, hisz a Nagy György elleni elsőfokú ítélet a felfüggesztett börtönön kívül még további büntetési tételeket is kirótt. Ezek értelmében Nagy György nem vehet részt politikai rendezvényeken és demonstrációkon, továbbá legalább három alkalommal el kell, hogy látogasson a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján összegeznie kell a gondolatait, majd meg kell írnia a véleményét az ott tapasztaltakról. De könnyítésként arra is van lehetősége, hogy a három Páva utcai látogatást kiváltása. Ez egy auschwitzi, vagy a jeruzsálemi Jad Vashem látogatással oldalható meg.

Gondolom, most sokakban felmerül az egyszerű kérdés: akkor most mi van?

De nincs semmi. Jól érti mindenki. A mellékbüntetés tényleg egy kis agymosás.

Nem kétséges, Abszurdisztán virágzik.

Azt, aki tagadja a kommunizmus bűneit, aki tevékenyen maga is részese volt a megtorlásoknak, az ellen a bíróság nem folytatja le az eljárást, mert a bíró úgy ítéli meg, hogy a törvény alkotmányellenesen korlátozza a véleményszabadságot. Az ellen viszont, aki egy táblára felírja, hogy „a holokauszt nem történt meg”, ugyanezen törvény alapján lefolytatják az eljárást, majd másfél év börtönre és egy kis agymosásra ítélik.

Azt hiszem ezt egy bőséges kurvanyázáson kívül, másként elég nehéz kommentálni. Arról már nem is beszélve, hogy ez a nevetséges ítélet vajon mennyiben fogja majd megváltoztatni az elítélt felfogását? Vajon miből gondolják azt, hogy amennyiben Nagy György meglátogatja ezeket helyeket, akkor majd megváltozik a véleménye bármiről is? És mi lesz akkor, ha az elítélt által majd leírt összefoglaló vélemény nem lesz megfelelő a bíróság számára? Mi lesz, ha abban Nagy György majd tovább tagadja a nagy mesét? Megint megbüntetik?

Ezután majd kötelezik arra, hogy önkéntesként belépjen a Wiesenthal központ kötelékébe? Aztán hetente nyilvános hamuszórást kell majd gyakorolnia, így szánva-bánva a zsidósággal szembeni aljas bűneit? Esetleg ezután kötelezően majd minden vasárnap meg kell tekintenie a ex-taxis és az agyhalottak vergődést ATV-n?

Vagy mégis mi?

És mi lett volna, vagy mi lesz akkor, ha valaki ezt a feliratot, vagy valami ehhez hasonlót a hátára tetováltat és leveszi az utcán a pólóját pont akkor, amikor egy liberált tüntetés van? Akkor majd mi lesz az ítélet? Lenyúzzák a vétkes bőrét?

Ami ma Magyarországon folyik, az valami döbbenet.

Ami pedig igazságszolgáltatás címen megy, attól meg egy jóérzésű ember egész egyszerűen elokádja magát.