Újabb rejtett bomba az Alaptörvényben

A gyanútlan szemlélődő a hónapok múlásával már-már kezdte azt gondolni, hogy a januártól hatályos Alaptörvénnyel kapcsolatban újabb meglepetések már nem nagyon érhetik az embert, hogy annak szövegéről már pro és kontra minden érv elhangzott, hogy a szabályozás minden része kitárgyalásra és véleményezésre került. Azonban az elmúlt napok során a törvénnyel kapcsolatban egy olyan kérdés került az érdeklődés középpontjába, amiről eddig nem nagyon esett szó, amiről eddig a szélesebb közvélemény nem nagyon szerzett tudomást. Sőt, egyes vélemények szerint maguk a narancsos honatyák sem voltak igazán tisztában azzal, hogy a törvény megszavazásával 2012. január elsejétől megszüntették, pontosabban kivették állampolgári alapjogok közül a társadalombiztosítás jogát...



A gyanútlan szemlélődő a hónapok múlásával már-már kezdte azt gondolni, hogy a januártól hatályos Alaptörvénnyel kapcsolatban újabb meglepetések már nem nagyon érhetik az embert, hogy annak szövegéről már pro és kontra minden érv elhangzott, hogy a szabályozás minden része kitárgyalásra és véleményezésre került. Azonban az elmúlt napok során a törvénnyel kapcsolatban egy olyan kérdés került az érdeklődés középpontjába, amiről eddig nem nagyon esett szó, amiről eddig a szélesebb közvélemény nem nagyon szerzett tudomást. Sőt, egyes vélemények szerint maguk a narancsos honatyák sem voltak igazán tisztában azzal, hogy a törvény megszavazásával 2012. január elsejétől megszüntették, pontosabban kivették állampolgári alapjogok közül a társadalombiztosítás jogát.

Annak érdekében, hogy pontosan látható legyen, hogy miről is van szó, érdemes ideidézni a korábbi alkotmány ezen rendelkezését. Az 1989. évi XXXI. törvény 70/E.§.(1-2) bekezdése az alábbi szöveget tartalmazza:

A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

Ezzel szemben az Alaptörvény erre irányuló rendelkezései így szólnak:

Alapvetés - O) cikk

Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

Szabadság és felelősség - XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyarállampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

Ez van. Az új és hatályos Alaptörvény egyébként nemcsak hogy nem tartalmazza a társadalombiztosítás jogát, a szövegben még maga a kifejezés sem szerepel.

Az intézkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi járulékos rendszer helyett manapság adó formájában fizetünk nyugdíjadót és egészségügyi adót. Ezért azonban a korábbi rendszerrel ellentétben cserébe az államtól nem jár semmi.

Ha valaki most így utólag visszakeresi a 2012-es évi költségvetési törvény ezen passzusait, akkor azonnal észreveheti, hogy a törvény valóban megszüntette a biztosításalapú egészségügyet. A munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulássá, vagyis adóra változtatták. Ezzel pedig megteremtették a lehetőségét annak, hogy a befizetett pénzeket már nem kötelező egészségügyi ellátásokra költeni.

Bármily döbbenetesen is hangzik, de az igazság az, hogy ma Magyarországon az embereknek nincs alkotmányos joguk az egészségügyi ellátáshoz. Az éppen regnáló kormány joga eldönteni, hogy kinek mennyi támogatás jár és hogy mennyi ideig kaphatja azt. De alkotmányos garancia semmire nincs. És az egészben az a ”legszebb”, hogy a kormányok ezirányú döntései ellen nincs jogorvoslati lehetőség sem, mivel bármit is csinálnak, bármilyen szabályozást is hoznak a későbbiekben, törvénysértést nem követnek, hisz az Alaptörvényből kivették ezt az alapvető állampolgári jogot.