48 óra sem kellett…

„Képviselőtársaim!

A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a Magyarországnak, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, a magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták.

A kormány ezt a támadást visszaverte. A támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük.

Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést.

Ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették.

Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek. Nehogy bárki félreértse a dolgot. Magyarország nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk, vagy kikövetelheti rajtunk. Brüsszel nem Moszkva.”

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása a magyar parlamentben
2011. február 14.
[a beszédért katt a linkre]

Szép gondolatok – mondhatnánk, pontosabban mondhattuk volna még hétfőn. Azonban néhány nap alatt nagyot fordult a világ és ma már az ismert történések fényében OV parlamenti beszéde nem több, mint egy szánalmas és teljesen felesleges erőlködés.

Egy szájkarate.

Történt ugyanis, hogy a nagyívűnek szánt beszéd elhangzását követően még 48 óra sem telt el, de már a hírügynökségek világgá röpítették a hírt: „Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában” - jelentette be szerdán Brüsszelben Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője. „A magyar kormány tájékoztatta a bizottságot a médiatörvény módosítására irányuló készségéről. A magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt” - Todd tudomása szerint két héten belül. A szóvivő továbbá hangsúlyozta: „az Európai Bizottság a törvénymódosítás után is figyelemmel kíséri majd annak gyakorlati alkalmazását.”

48 óra sem kellett és a cionista világhatalom feltörölte velünk a padlót. 48 óra sem kellett és OV totál hülyét csinált magából és persze belőlünk, magyarokból is. És 48 óra sem kellett ahhoz, hogy ismét bizonyságot nyerjen: Magyarország egy gyarmat, hogy lényegében semmi sem múlik rajtunk, hogy a döntéseket nem itthon hozzák, azokat a magyar parlamentben csak végrehajtják.

Azt hiszem, az talán mindenki számára világos, hogy ez az egész történet nem a médiatörvényről szól. Nem arról, hogy az mennyire jó, vagy mennyire nem. Ez a történet magáról a velejéig rohadt nyugati rendszerről szól, az alá és fölérendelt államokról, az alá és fölérendelt társadalmakról. Arról, hogy nincs visszapofázás, hogy nincsenek külön utak és nincsenek nemzeti érdekek. Pontosabban vannak, de azok közé, amik számítanának a mienk, nem tartozik bele.

Az Európai Unióban mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek a többinél – idézhetnénk ide kicsit áthallásosan Orwell gondolatát, és egyúttal emlékezzünk OV az Európai Parlamentben elmondott nyitóbeszédére is, ahol a vádakra reagálva többek között kijelentette: a német médiatörvény jottányit sem különbözik a most elfogadott magyartól. És ebben tényleg igaza volt. Tényleg nem sokban különbözik. Mégse jut senkinek az eszébe azt felülvizsgálni. [a beszédért katt a linkre]

Nem jut, nem is juthat, mert Németország és a többi felvilágosult állam még véletlenül sem akar külön utakon járni. De miért is akarnának, amikor ők maguk az út, amin nekünk és a többi másodrendű országnak lépkednünk kell, eltűrve a belepofázást és az utasítgatásokat a nemzeti ügyeinkbe, a gazdasági és társadalmi döntéseinkbe.

„Brüsszel nem Moszkva” – mondja OV, amiben részben talán igaza van, de a lényeget tekintve mégis ugyanaz a szar, amiben most megint nyakig benne vagyunk…