Számomra, és gondolom sok más motorsportot kedvelő ember számára is örömteli volt az a 2008. júliusában bejelentett hír, miszerint MotoGP versenypálya épül a Somogy megyei Sávolyon. A bejelentést természetesen hatalmas médiafelhajtás követte, ahol a vezető somogyi emeszpések, Újhelyi elvtárssal egyetemben, egymás sarkát taposva próbáltak minél nagyobb szeletet kihasítani a dicsőségtortából.
Igen, megcsináltuk – harsogták, pedig akkor még se a földterület, se az elképzeléseket tükröző szabályozási terv, se a községi szennyvízhálózat és persze a hozzákapcsolódó szennyvíztisztító sem állt rendelkezésre. Az utóbbi kettő pedig a legkardinálisabb kérdés, hisz a Balaton-törvény hatálya alá eső településeken, kis túlzással még egy kutyaólat sem lehet felépíteni ezek megléte nélkül. Sávoly pedig - lévén a tó mindössze 15 km - ide tartozik.
Azonban ez, az elvtársakat az önfényezésben nem nagyon zavarta. Lerakták az alapkövet, pózoltak egyet Talmácsival, és bőszen mosolyogtak a kamerákba. Közben pedig eltelt pár hét és kiderült, hogy a tervezett pálya alatt egy nagy nyomású gázvezeték húzódik, amit valahogy a tervezők elfelejtettek figyelembe venni. Aztán jött a következő felismerés: a környék régészetileg érintett, őskori és Árpád-kori leletek vannak a leendő lelátó alatt, ami miatt feltárások szükségesek. Egyébként meg az egész terület mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi szántó. Értsd: búzaföld, amit ki kell vonni a művelésből. Arról már nem is beszélve, hogy az egész projektet beperelte egy sávolyi ingatlanérdekeltségekkel rendelkező magánszemély, mert állítólag a tulajdonában vannak azok az ingatlanok, ahol a pálya alapköve és az egyik bejárata található.
Mint látható az előkészítés enyhén szólva sem volt problémamentes, de talán a dilettáns szó azt hiszem, találóbb rá. A szkeptikusokban már akkor felmerült a kérdés, hogy vajon kik ezek a „nagyon rutinos” spanyol befektetők? És egyátalán milyen csoportok állnak a beruházást bonyolító a Grupo Milton cégcsoport mögött?
Azonban a kételkedők hangját elnyomta a propaganda szöveg. Ment a folyamatos vakítás a munkák menetéről, hogy azok milyen jól és mennyire az ütemterveknek megfelelően haladnak. Aztán, ahogy közeledett az elvileg szeptemberre szervezett verseny ideje, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a területen sok mindent lehet majd rendezni, de tömegrendezvényt biztosan nem. Hacsak nem egy össznépi sárdobálást.
Azonban az sem lett. Meg persze pálya sem. A 2009-es Magyar Nagydíjat törölték a versenynaptárból.
[A jelenlegi, 2010. februári állapot]
De a vakítás ezután se állt le. Továbbra is mind a befektetői, mind a kormányzati körökből azt bizonygatták, hogy a pálya hamarosan megépül, azonban a nem hivatalos infók komoly pénzügyi problémákról kezdtek szólni.
Az eredeti koncepció szerint, a sávolyi beruházói kör része lett volna a spanyol Bancaja bank is, ám ők a válság hatására vagy, mert rájöttek valamire, kivonultak a projekt finanszírozásából. Ekkor a Grupo Milton úgy döntött, hogy segítséget kér a magyar államtól. Az új elképzelések most már arról szóltak, hogy a pályaépítés oroszlánrészét a Sedesa spanyol ingatlancég, míg a kisebbiket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) beruházási kölcsön formájában állja majd.
A tárgyalások megkezdődtek, azonban a spanyolok hozzáállása a dolgokhoz, még az MFB vezetőit is meglepte, mivel úgy akartak pénzhez jutni, hogy nem csatoltak a papírokhoz se részletes hitelkérelmet, se üzleti tervet. Amikor ezt szóvá tették nekik, akkor meg elindult a hőbörgés, hogy a bank miért akadályozza a projekt folytatását, és különben is, ha 2010-ben is elmarad a verseny, Magyarország elveszíti a rendezési jogot.
Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Mégis hogy jön egy hitelkérő ahhoz, hogy ő szabja a feltételeket? A kérdés valóban helyénvaló és csak egyetlen válasz tűnik valószínűnek: Ezt a pénzt már valakik odaígérték nekik, és így biztosak lehettek a dolgukban.
Hogy milyen harcok mehettek a háttérben, az még nem derült ki, de végül is meglepő módon az MFB illetékesei megmakacsolták magukat és arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” állami készfizető kezességre van szükség a hitel odaítéléséhez. Magyarul alkalmatlannak és túl kockázatosnak találták a projekt előkészítését és magát az egész ügyet ahhoz, hogy azt megfinanszírozzák.
Közben egyre többen kezdtek suttogni arról, hogy nem hogy pénz nincs a befektetői oldalon, de igazából spanyol befektetők sincsenek, és hogy az egész ügy messze nem olyan tiszta, mint amilyenek az eleinte látszott. Aztán kibukott az is, hogy a spanyolnak mondott Grupo Milton annyira spanyol, mint nagyjából te, kedves olvasó, aki ezeket a sorokat olvasod.
A saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma. A cég honlapját, ahol kizárólag magyarországi és romániai ingatlanprojekteket kínálnak az érdeklődőknek, 2008 februárjában jegyeztette be Mészáros Alexandra a Milton 2006 s.l. nevű spanyol cég nevében.
Az oldalról természetesen nem derül ki, hogy mely cégek tartoznak még a spanyol holding tagjai közé, azonban az biztos, hogy a Milton 2006 s.l. a cégnyilvántartás tanúsága szerint, 2008 óta számos spanyol nevű projektcéget alapított Magyarországon.
De ki áll a Milton 2006 s.l mögött?
A spanyol céginformációk szerint a Milton 2006 s.l. nevű valenciai céget 2006-ban alapították, vezetői Kovács Bence János és Mészáros Alexandra. Az adatok szerint a cégnek velük együtt összesen három alkalmazottja van.
Kovács Bence János egyébként 54 milliárd forintra becsült magánvagyonával két éve a tizedik leggazdagabb magyarként szerepel az ilyen jellegű kiadványokban. Érdemes róla tudni, hogy alig 18 évesen hagyta el az országot, majd Afrikán és Németországon keresztül vezetett az útja Spanyolországba. Azonban már e rövid itthoni pályafutása alatt beírta magát a bírósági jegyzőkönyvekbe. A neten fellelhető információk szerint 1995-ben 5 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság felfüggesztve, 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.
És a történet innentől már az ismert magyar mutyivilág kitaposott ösvényén halad tovább.
Varga István gazdasági miniszter tavaly novemberben, nem törődve a banki vezetők fenntartásaival, határozatban utasítja a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy nyújtson beruházási kölcsönt a pálya megépítésére. A kormányhatározatnak és a miniszteri utasításnak megfelelően az MFB tavaly november 30-án kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tesz Kovácséknak a beruházási kölcsönre és az ahhoz kapcsolódó áfahitelre.
A pénzügyi akciót a kormány egy megvalósíthatósági tanulmánnyal támasztja alá, és ez alapján közel 75 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) költségvetési forrás odaítéléséről dönt. Egyúttal készfizető kezességet vállal további 15 milliárd forintnyi MFB-hitel 80 százalékára is.
Ezután nem meglepő módon a megvalósíthatósági tanulmányt titkosítják.
Azonban annyi kiderül, hogy az államilag garantált óriáshitelt az Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft (SMF Kft) kapja, ami mögött egyedüli tulajdonosként a spanyol Worldwide Circuit Management S. L áll, aki egyúttal a megépítendő versenypálya üzemeltetésére alapított Balatonring Zrt 70 százalékos tulajdonosa is. Az SMF Kft veszi fel a hitelt, költi el az önerőt és lesz a pálya tulajdonosa, a magyar állam csak az üzemeltetésben vesz részt az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt-n keresztül, amely a Balatonring Zrt 30 százalékos tulajdonrészét kapja. A kormányhatározat értelmében ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt költségvetési forrásból állja a MotoGP évi 5 millió eurós (közel 1,5 milliárd forintos) licenszdíját is, amit a jogtulajdonos Dorna Motorsportnak kell megfizetni.
Mint látható a támogatást a legnagyobb jóindulattal sem lehet nagyvonalúnak nevezni, mert annak van egy sokkal pontosabb neve is. Úgy hívják, hogy hűtlen kezelés.
Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felvetődjön bennünk a kérdés: Vajon miért jó üzlet az államnak az a konstrukció, amiben az állami pénzből épülő versenypálya és az állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak túlnyomó része egy külföldi magáncéghez kerül?
Azonban úgy látszik, ez valahogy mégsem jutott, vagy nem akart az eszébe jutni senkinek sem. Vajon ilyenkor hol vannak a nagy narancsos leleplezők? Hol a HírTV, hol vannak a megmondó emberek?
Nem véletlen, hogy nem találjuk őket.
A beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt politikai kapcsolatrendszere finoman szólva is kiterjedt. A cég bőkezűen, 300 millió forinttal támogatta a Fehérvár FC focicsapatot, amely szorosan együttműködik az OV által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, de korábban az Ujhelyi István szocialista politikus érdekeltségi körébe tartozó szegedi kézilabdacsapattól sem sajnált 50 milliót. Érdemes még megjegyezni, hogy a Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft is, ami Nagy Balázsnak, Ujhelyi volt kabinetfőnökének és titkárságvezetőjének tanácsadó cége.
Ha esetleg valakinek ezen a történeten kívül is ismerősen csengene a Grupo Milton neve, az nem téved. Ez a cégcsoport az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon. Ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsett, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.
Igen, Pátyon. Igen, ez az az ügy, ami miatt Pörzse Sándor eljött az Echo tévétől. Ez az a történet, ami nem kerülhetett adásba, mert szélesebb körben is kiderült volna, hogy a golfpálya építési tervekkel kezdődött elképzelések a végére, egy gigantikus lakópark építési tervvé nőtték ki magukat, amit a környékbeliek találóan csak „kibucosodás” neveznek, és ami Zsámbéki-medence páratlan gazdagságú környezetét nagymértékben fenyegeti.
Ez az a történet, amire Pörzse Sanyi csak annyit mondott: Sokat gondolkodtam, vajon mi is történhetett. Két magyarázat lehetséges. Vagy a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok, - mint a HírTV, az Echo TV, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet - úgynevezett védelmi pénzt kaptak az ügyben érintett vállalkozásoktól a hallgatásukért cserébe – például reklámok megrendelésével -, ahogy a Strabag esetében is történt. Vagy a másik elképzelhető verzió szerint a pátyi események mögött olyan politikai erő áll, amelyet az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak.
És így szépen össze is érnek a körök. Mint látható, ezen a szinten már nincsen külön szegfű, meg külön narancs. Csak lezsírozott ügyek vannak és egy velejéig rohadt rendszer, amit az elmúlt 20 évben szinte tökéletesre fejlesztettek.
És végül, még egy utolsó gondolat Sávolyról. Az adóforintokból kiadott 35 milliárd forint nagyon sok pénz. Lényegében azt jelenti, hogy az egész beruházás állami pénzen valósul meg úgy, hogy a hasznát majd egy magáncég teszi zsebre. Ebből az összegből lehetne építeni két Duna-hidat, lecsatornázhatnának belőle 40 Balaton-parti települést, de elég lenne 17 új óvoda építésére is.
És ez csak egy ügy, de vajon hány ilyen lehet még?
Igen, megcsináltuk – harsogták, pedig akkor még se a földterület, se az elképzeléseket tükröző szabályozási terv, se a községi szennyvízhálózat és persze a hozzákapcsolódó szennyvíztisztító sem állt rendelkezésre. Az utóbbi kettő pedig a legkardinálisabb kérdés, hisz a Balaton-törvény hatálya alá eső településeken, kis túlzással még egy kutyaólat sem lehet felépíteni ezek megléte nélkül. Sávoly pedig - lévén a tó mindössze 15 km - ide tartozik.
Azonban ez, az elvtársakat az önfényezésben nem nagyon zavarta. Lerakták az alapkövet, pózoltak egyet Talmácsival, és bőszen mosolyogtak a kamerákba. Közben pedig eltelt pár hét és kiderült, hogy a tervezett pálya alatt egy nagy nyomású gázvezeték húzódik, amit valahogy a tervezők elfelejtettek figyelembe venni. Aztán jött a következő felismerés: a környék régészetileg érintett, őskori és Árpád-kori leletek vannak a leendő lelátó alatt, ami miatt feltárások szükségesek. Egyébként meg az egész terület mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi szántó. Értsd: búzaföld, amit ki kell vonni a művelésből. Arról már nem is beszélve, hogy az egész projektet beperelte egy sávolyi ingatlanérdekeltségekkel rendelkező magánszemély, mert állítólag a tulajdonában vannak azok az ingatlanok, ahol a pálya alapköve és az egyik bejárata található.
Mint látható az előkészítés enyhén szólva sem volt problémamentes, de talán a dilettáns szó azt hiszem, találóbb rá. A szkeptikusokban már akkor felmerült a kérdés, hogy vajon kik ezek a „nagyon rutinos” spanyol befektetők? És egyátalán milyen csoportok állnak a beruházást bonyolító a Grupo Milton cégcsoport mögött?
Azonban a kételkedők hangját elnyomta a propaganda szöveg. Ment a folyamatos vakítás a munkák menetéről, hogy azok milyen jól és mennyire az ütemterveknek megfelelően haladnak. Aztán, ahogy közeledett az elvileg szeptemberre szervezett verseny ideje, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a területen sok mindent lehet majd rendezni, de tömegrendezvényt biztosan nem. Hacsak nem egy össznépi sárdobálást.
Azonban az sem lett. Meg persze pálya sem. A 2009-es Magyar Nagydíjat törölték a versenynaptárból.
[A jelenlegi, 2010. februári állapot]
De a vakítás ezután se állt le. Továbbra is mind a befektetői, mind a kormányzati körökből azt bizonygatták, hogy a pálya hamarosan megépül, azonban a nem hivatalos infók komoly pénzügyi problémákról kezdtek szólni.
Az eredeti koncepció szerint, a sávolyi beruházói kör része lett volna a spanyol Bancaja bank is, ám ők a válság hatására vagy, mert rájöttek valamire, kivonultak a projekt finanszírozásából. Ekkor a Grupo Milton úgy döntött, hogy segítséget kér a magyar államtól. Az új elképzelések most már arról szóltak, hogy a pályaépítés oroszlánrészét a Sedesa spanyol ingatlancég, míg a kisebbiket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) beruházási kölcsön formájában állja majd.
A tárgyalások megkezdődtek, azonban a spanyolok hozzáállása a dolgokhoz, még az MFB vezetőit is meglepte, mivel úgy akartak pénzhez jutni, hogy nem csatoltak a papírokhoz se részletes hitelkérelmet, se üzleti tervet. Amikor ezt szóvá tették nekik, akkor meg elindult a hőbörgés, hogy a bank miért akadályozza a projekt folytatását, és különben is, ha 2010-ben is elmarad a verseny, Magyarország elveszíti a rendezési jogot.
Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Mégis hogy jön egy hitelkérő ahhoz, hogy ő szabja a feltételeket? A kérdés valóban helyénvaló és csak egyetlen válasz tűnik valószínűnek: Ezt a pénzt már valakik odaígérték nekik, és így biztosak lehettek a dolgukban.
Hogy milyen harcok mehettek a háttérben, az még nem derült ki, de végül is meglepő módon az MFB illetékesei megmakacsolták magukat és arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” állami készfizető kezességre van szükség a hitel odaítéléséhez. Magyarul alkalmatlannak és túl kockázatosnak találták a projekt előkészítését és magát az egész ügyet ahhoz, hogy azt megfinanszírozzák.
Közben egyre többen kezdtek suttogni arról, hogy nem hogy pénz nincs a befektetői oldalon, de igazából spanyol befektetők sincsenek, és hogy az egész ügy messze nem olyan tiszta, mint amilyenek az eleinte látszott. Aztán kibukott az is, hogy a spanyolnak mondott Grupo Milton annyira spanyol, mint nagyjából te, kedves olvasó, aki ezeket a sorokat olvasod.
A saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma. A cég honlapját, ahol kizárólag magyarországi és romániai ingatlanprojekteket kínálnak az érdeklődőknek, 2008 februárjában jegyeztette be Mészáros Alexandra a Milton 2006 s.l. nevű spanyol cég nevében.
Az oldalról természetesen nem derül ki, hogy mely cégek tartoznak még a spanyol holding tagjai közé, azonban az biztos, hogy a Milton 2006 s.l. a cégnyilvántartás tanúsága szerint, 2008 óta számos spanyol nevű projektcéget alapított Magyarországon.
De ki áll a Milton 2006 s.l mögött?
A spanyol céginformációk szerint a Milton 2006 s.l. nevű valenciai céget 2006-ban alapították, vezetői Kovács Bence János és Mészáros Alexandra. Az adatok szerint a cégnek velük együtt összesen három alkalmazottja van.
Kovács Bence János egyébként 54 milliárd forintra becsült magánvagyonával két éve a tizedik leggazdagabb magyarként szerepel az ilyen jellegű kiadványokban. Érdemes róla tudni, hogy alig 18 évesen hagyta el az országot, majd Afrikán és Németországon keresztül vezetett az útja Spanyolországba. Azonban már e rövid itthoni pályafutása alatt beírta magát a bírósági jegyzőkönyvekbe. A neten fellelhető információk szerint 1995-ben 5 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság felfüggesztve, 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.
És a történet innentől már az ismert magyar mutyivilág kitaposott ösvényén halad tovább.
Varga István gazdasági miniszter tavaly novemberben, nem törődve a banki vezetők fenntartásaival, határozatban utasítja a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy nyújtson beruházási kölcsönt a pálya megépítésére. A kormányhatározatnak és a miniszteri utasításnak megfelelően az MFB tavaly november 30-án kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tesz Kovácséknak a beruházási kölcsönre és az ahhoz kapcsolódó áfahitelre.
A pénzügyi akciót a kormány egy megvalósíthatósági tanulmánnyal támasztja alá, és ez alapján közel 75 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) költségvetési forrás odaítéléséről dönt. Egyúttal készfizető kezességet vállal további 15 milliárd forintnyi MFB-hitel 80 százalékára is.
Ezután nem meglepő módon a megvalósíthatósági tanulmányt titkosítják.
Azonban annyi kiderül, hogy az államilag garantált óriáshitelt az Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft (SMF Kft) kapja, ami mögött egyedüli tulajdonosként a spanyol Worldwide Circuit Management S. L áll, aki egyúttal a megépítendő versenypálya üzemeltetésére alapított Balatonring Zrt 70 százalékos tulajdonosa is. Az SMF Kft veszi fel a hitelt, költi el az önerőt és lesz a pálya tulajdonosa, a magyar állam csak az üzemeltetésben vesz részt az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt-n keresztül, amely a Balatonring Zrt 30 százalékos tulajdonrészét kapja. A kormányhatározat értelmében ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt költségvetési forrásból állja a MotoGP évi 5 millió eurós (közel 1,5 milliárd forintos) licenszdíját is, amit a jogtulajdonos Dorna Motorsportnak kell megfizetni.
Mint látható a támogatást a legnagyobb jóindulattal sem lehet nagyvonalúnak nevezni, mert annak van egy sokkal pontosabb neve is. Úgy hívják, hogy hűtlen kezelés.
Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felvetődjön bennünk a kérdés: Vajon miért jó üzlet az államnak az a konstrukció, amiben az állami pénzből épülő versenypálya és az állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak túlnyomó része egy külföldi magáncéghez kerül?
Azonban úgy látszik, ez valahogy mégsem jutott, vagy nem akart az eszébe jutni senkinek sem. Vajon ilyenkor hol vannak a nagy narancsos leleplezők? Hol a HírTV, hol vannak a megmondó emberek?
Nem véletlen, hogy nem találjuk őket.
A beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt politikai kapcsolatrendszere finoman szólva is kiterjedt. A cég bőkezűen, 300 millió forinttal támogatta a Fehérvár FC focicsapatot, amely szorosan együttműködik az OV által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, de korábban az Ujhelyi István szocialista politikus érdekeltségi körébe tartozó szegedi kézilabdacsapattól sem sajnált 50 milliót. Érdemes még megjegyezni, hogy a Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft is, ami Nagy Balázsnak, Ujhelyi volt kabinetfőnökének és titkárságvezetőjének tanácsadó cége.
Ha esetleg valakinek ezen a történeten kívül is ismerősen csengene a Grupo Milton neve, az nem téved. Ez a cégcsoport az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon. Ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsett, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.
Igen, Pátyon. Igen, ez az az ügy, ami miatt Pörzse Sándor eljött az Echo tévétől. Ez az a történet, ami nem kerülhetett adásba, mert szélesebb körben is kiderült volna, hogy a golfpálya építési tervekkel kezdődött elképzelések a végére, egy gigantikus lakópark építési tervvé nőtték ki magukat, amit a környékbeliek találóan csak „kibucosodás” neveznek, és ami Zsámbéki-medence páratlan gazdagságú környezetét nagymértékben fenyegeti.
Ez az a történet, amire Pörzse Sanyi csak annyit mondott: Sokat gondolkodtam, vajon mi is történhetett. Két magyarázat lehetséges. Vagy a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok, - mint a HírTV, az Echo TV, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet - úgynevezett védelmi pénzt kaptak az ügyben érintett vállalkozásoktól a hallgatásukért cserébe – például reklámok megrendelésével -, ahogy a Strabag esetében is történt. Vagy a másik elképzelhető verzió szerint a pátyi események mögött olyan politikai erő áll, amelyet az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak.
És így szépen össze is érnek a körök. Mint látható, ezen a szinten már nincsen külön szegfű, meg külön narancs. Csak lezsírozott ügyek vannak és egy velejéig rohadt rendszer, amit az elmúlt 20 évben szinte tökéletesre fejlesztettek.
És végül, még egy utolsó gondolat Sávolyról. Az adóforintokból kiadott 35 milliárd forint nagyon sok pénz. Lényegében azt jelenti, hogy az egész beruházás állami pénzen valósul meg úgy, hogy a hasznát majd egy magáncég teszi zsebre. Ebből az összegből lehetne építeni két Duna-hidat, lecsatornázhatnának belőle 40 Balaton-parti települést, de elég lenne 17 új óvoda építésére is.
És ez csak egy ügy, de vajon hány ilyen lehet még?
5 kommentek:
Kibaszott magyar valóságshow...Itt válság csak a bérből és fizetésből élőknek van.Ezek a majmok kitalálnak valami fasza pénznyelőt aztán gyors megalapozzák a jövőjüket pár milliárdal aztán utánna jóvilág.Olyan cégnek hogy lehet milliárdokat adni aminek a vezetőjét elítélték csalásért és okirathamisításért?Az ilyeneket el kéne tiltani örökre a közügyektől.Meg még szép hogy mind a két oldal benne van.Ha lóvéról van szó akkor hirtelen nagy lesz az egyetértés.
Nekik is jár a tarkólövés...
Se jobb, se bal...Miért alakult így ez a projekt? Részletes válasz:
http://igazhirek.blog.hu/ A „rendszerváltás” hiteles krónikája az elmúlt 20 évről, tizenkét részben...
magyarorszagom.blog.hu szintén rajta van (érdemes lenne linket cserélni).
Szükség lenne minél több fotóra, hogy az MFB-nek megküldjük. Nehogy már az én adóforintomat ilyenre herdálják!
Ennek a projektnek van még egy pár tesója ami az elmúlt 8 év alatt jött létre:4 es metro,a kocsikkal, autópályák, han-kong, sukoró, völgyhid, kormánynegyed , combinó és a megállók, ezek mind milliárdos tételek. Csak egy baj van: a mi pénzünkből
Jöjjön a Jobbik, és a Pongrácz Gergely elszámoltatási központok. Ezeket a férgeket meg futószalagon szállítani az önfenntartó börtönökbe, ahol hirdető táblán követhetnék nyomon az aznap végzett munkájuk népgazdasági értékét. Igazi versenyszellem alakulhatna így ki a politikus-és cigány bűnözők között.
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle