Úgy látszik a regnáló hatalom nem ért a finomabb jelzésekből. Nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy mindenkinek elege van már abból a hazaárulásból, amit ők politika néven már hosszú évek óta művelnek. Azt hiszik, hogy minden egyes nappal tovább feszíthetik húrt. És feszítik is, mert azt gondolják, hogy mi magyarok, a türelem bajnokai a végtelenségük tűrjük a kiszipolyozást, a megaláztatást, a hülyének nézést. Hogy itt, csinálhatnak bármit, soha nem lesz lázadás.
Ha nagyon kritikus akarnék lenni magunkkal szemben, akkor azt mondanám, hogy sajnos van alapjuk arra, hogy ilyeneket képzeljenek. A 2006-os történések óta, soha nem tiltakoztunk olyan sokan egy-egy eseményen, azóta soha nem alkottunk akkora tömeget, ami komoly nyomatékkal tudott volna fellépni.
Még élénken él bennem egy, a múlt év október 23-án elhangzott beszélgetés. Történt, hogy megszólítottam a kordon mögött, teljes harci díszben álló, de ránézésre az értelmesebbek közül való droidot. Megkérdeztem tőle, hogy ő egyetért-e azzal, amit most éppen véd, hogy szerinte jól van-e ez így, ahogy? Meglepődtem, amikor válaszolt.
A szokásos és teljesen értelmetlen „parancsot hajtok végre”, meg „ez a munkám” rizsszöveg között, volt azonban volt egy mondata, ami teljesen jól megfogta a lényeget. „Egyébként meg miért csak 2-3 ezren vagytok, miért nem 2-300 ezren?”
Tényleg miért?
Minek kell még történnie, hogy a tévé előtt a fotelben tespedők is felálljanak, és azt mondják, hogy na, most már tényleg elég volt.
Mi kell hozzá még?
Koholt vádak alapján bebörtönöznek embereket, politikai nyomásra oszlatnak fel egyesületeket, gyaláznak meg nemzeti jelképeket, brutális módon vonnak el pénzeket az emberektől, közben pedig értelmetlen adóemelésekkel taszítanak lejjebb minden réteget. És mindezt azért, hogy a jordán pozitívak extraprofittal kaphassák vissza a pénzüket, hogy majd legyen nekik egy hely, ahol majd megvethetik a lábukat, ha netán keleten szorulna a hurok.
Minden hétre jut valami, amivel vagy morálisan, vagy gazdaságilag, de tovább romlik a helyzet. Talán ma már változást akaró, de nem radikális szavazók is belátják, hogy felesleges arra várni, hogy OV-ék majd tesznek valamit, amivel az előrehozott választások kikényszeríthetők.
Jól példázza ezt Navracsics Tibor tegnapi nyilatkozata: „A Fidesz nem számít a közeljövőben előrehozott választásra.” Gondolom, ezen olyan sokat nincs mit magyarázni. OV a parlamenti és a narancsos rajongótábor előtti szájkaratén kívül nem fog egy lépést sem tenni a mihamarabbi változás érdekében. Ha rajta múlik, végig fogjuk szívni a következő cirka 9 hónapot is.
Változásokra pedig szükség van, ezt ma már mindenki látja. Mivel azokra, akik a parlamentben ülnek, nem számíthatunk, így nekünk kell tennünk ezért. A nekünk alatt természetesen nem csak a radikálisokat értem, hanem mindenkit, akinek elege van már az elmúlt hét év gaztetteiből.
Amikor két hete Budaházy Gyurit letartóztatták, az eset kapcsán Morvai Krisztina egy emberjogi harcost idézve a következőket mondta:
Ezért hát holnap, július 4-én mindenki a budapesti Szabadság térre. A délután öt órakor kezdődő rendezvény célja, hogy együtt tiltakozzunk az ötvenes évek újjáéledése, Budaházy Gyuri és számos hazafi jogtalan és indokolatlan letartóztatása, valamint a Magyar Gárda Egyesület koncepciós és politikai nyomásra történt betiltása ellen.
Te, ott leszel?
Ha nagyon kritikus akarnék lenni magunkkal szemben, akkor azt mondanám, hogy sajnos van alapjuk arra, hogy ilyeneket képzeljenek. A 2006-os történések óta, soha nem tiltakoztunk olyan sokan egy-egy eseményen, azóta soha nem alkottunk akkora tömeget, ami komoly nyomatékkal tudott volna fellépni.
Még élénken él bennem egy, a múlt év október 23-án elhangzott beszélgetés. Történt, hogy megszólítottam a kordon mögött, teljes harci díszben álló, de ránézésre az értelmesebbek közül való droidot. Megkérdeztem tőle, hogy ő egyetért-e azzal, amit most éppen véd, hogy szerinte jól van-e ez így, ahogy? Meglepődtem, amikor válaszolt.
A szokásos és teljesen értelmetlen „parancsot hajtok végre”, meg „ez a munkám” rizsszöveg között, volt azonban volt egy mondata, ami teljesen jól megfogta a lényeget. „Egyébként meg miért csak 2-3 ezren vagytok, miért nem 2-300 ezren?”
Tényleg miért?
Minek kell még történnie, hogy a tévé előtt a fotelben tespedők is felálljanak, és azt mondják, hogy na, most már tényleg elég volt.
Mi kell hozzá még?
Koholt vádak alapján bebörtönöznek embereket, politikai nyomásra oszlatnak fel egyesületeket, gyaláznak meg nemzeti jelképeket, brutális módon vonnak el pénzeket az emberektől, közben pedig értelmetlen adóemelésekkel taszítanak lejjebb minden réteget. És mindezt azért, hogy a jordán pozitívak extraprofittal kaphassák vissza a pénzüket, hogy majd legyen nekik egy hely, ahol majd megvethetik a lábukat, ha netán keleten szorulna a hurok.
Minden hétre jut valami, amivel vagy morálisan, vagy gazdaságilag, de tovább romlik a helyzet. Talán ma már változást akaró, de nem radikális szavazók is belátják, hogy felesleges arra várni, hogy OV-ék majd tesznek valamit, amivel az előrehozott választások kikényszeríthetők.
Jól példázza ezt Navracsics Tibor tegnapi nyilatkozata: „A Fidesz nem számít a közeljövőben előrehozott választásra.” Gondolom, ezen olyan sokat nincs mit magyarázni. OV a parlamenti és a narancsos rajongótábor előtti szájkaratén kívül nem fog egy lépést sem tenni a mihamarabbi változás érdekében. Ha rajta múlik, végig fogjuk szívni a következő cirka 9 hónapot is.
Változásokra pedig szükség van, ezt ma már mindenki látja. Mivel azokra, akik a parlamentben ülnek, nem számíthatunk, így nekünk kell tennünk ezért. A nekünk alatt természetesen nem csak a radikálisokat értem, hanem mindenkit, akinek elege van már az elmúlt hét év gaztetteiből.
Amikor két hete Budaházy Gyurit letartóztatták, az eset kapcsán Morvai Krisztina egy emberjogi harcost idézve a következőket mondta:
…amikor jöttek a zsidókért nem szóltam, mert nem voltam zsidó, amikor jöttek a kommunistákért nem szóltam, mert nem voltam kommunista, amikor jöttek a homoszexuálisokért nem szóltam, mert nem voltam homoszexuális. Amikor értem jöttek már nem volt, aki szóljon...Mégha az idézet teljesen idegen is a jelenlegi magyar közállapotoktól, a lényeg pontosan kihallható belőle. Ha még sokáig hagyjuk, hogy így menjenek a dolgok a végén tényleg nem marad senki sem, aki majd ki mer állni a mi ügyünkért.
Ezért hát holnap, július 4-én mindenki a budapesti Szabadság térre. A délután öt órakor kezdődő rendezvény célja, hogy együtt tiltakozzunk az ötvenes évek újjáéledése, Budaházy Gyuri és számos hazafi jogtalan és indokolatlan letartóztatása, valamint a Magyar Gárda Egyesület koncepciós és politikai nyomásra történt betiltása ellen.
Te, ott leszel?
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle