A hétvégén elkezdtem rendet tenni a dolgaim között, és megtaláltam ezeket az elveszettnek hitt felvételeket, amiket még tavaly szeptember 20-án csináltam Pesten a „Le a magyargyűlölettel!” demonstráción.
Ha valaki nem emlékezne, vagy annak idején nem foglalkozott a dologgal, annak röviden összefoglalnám az eseményeket. Tavaly ősszel Elqró és a hozzá közelálló köztörvényes cigányvezetők kitalálták, hogy ők, mármint a cigányok, már bizony súlyosan el vannak nyomva e hazában. Ebben az a tény sem zavarta őket, hogy néhány héttel előtte, a gyerekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajost Olaszliszkán a rohadékok. Természetesen a liberált értelmiségiek ugrottak a témára és összehozták a Magyar Demokratikus Chartát, melyhez csatlakozott az Országos Cigány Önkormányzat is.
Abban most mélyebben nem mennék bele, hogy ebben az egész tülekedésben mi volt a magyar, meg mi a demokratikus. Röviden összefoglalva nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy semmi. Szóval ezek a végtelenül elnyomottak, meg néhány száz vérkomcsi szándékozott demonstrálni az ő sanyarú sorsukért. A tömeget természetesen Ferenc testvér vezette, amely a Clark Ádám tértől vonult a Kossuth tér felé.
Válaszul a pofátlan magyarellenes provokációra a radikális szervezetek ugyanerre a napra ellendemonstrációt hirdettek. Ez a megmozdulás pedig kora délután, a Hősök terén kezdődött. Emlékeim szerint, a cigányfelvonulással ellentétben, mi elég sokan voltunk és persze hatalmas volt a rendőri jelenlét is. A beszédek és a Romantikus Erőszak dalai után a tömeg elindult az Andrássy úton a Szabadság tér felé. Az előzetes tervek és elképzelések arról szóltak, hogy a Szabadság téren további beszédek lesznek, majd a cigánybűnözők magyar áldozatainak emlékére, mindenki elhelyez egy-egy pár cipőt a tér végén álló szovjet fallosznál.
A fentebb vázolt terv valószínűleg elég figyelemfelkeltő esemény lett volna, mivel a tömegben rengetegen érkeztek cipőkkel, sőt még Szögi tanár úr családja is elküldte a tanár úr egyik cipőjét. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az egész obeliszk környékét cipők borították volna, jól szemléltetve a mai magyar viszonyokat. Azonban végül, ez nem így történt, de ne menjünk ennyire előre a történetben.
A vonulás során, mi nagyjából a tömeg első harmadában voltunk, és így szinte az elsők között érkeztünk a Szabadság térre. Útközben persze a droidok folyamatosan kameráztak minket, és a tömegben jónéhány beépített provokátor is feltűnt. Aki már volt ilyen tüntetésen, az már nem lepődik meg azon, hogy a tömeg mellett, az útszélén, kukabúvárnak öltöztetett droidok, több százezer forintos kamerákkal a kezükben veszik a vonulókat. Aztán, ha a menet elhaladt mellettük, előrefutnak és kezdik a felvételt elölről.
Ahogy az előbb már mondtam, mi az elsők között értünk a térre. A tömeg a kordonnal körbevett szovjet förmedvénynél gyülekezet és addigra már néhányan elhelyezték a cipőiket is. Mivel az egész szart kettős kordonnal vették körbe, így a cipőket csak a két kordon közé lehetett letenni. Aztán szép lassan, ahogy gyűlt a tömeg, a rendőrök valamiért bezárták a külső kordont. Igazából az oka, számomra azóta sem derült ki, hisz addig a tüntetők részéről semmilyen rendbontás nem történt. Innentől már nem volt lehetősége senkinek sem, hogy normális módon lerakja a lábbeliket, pedig a nagyobb mennyiség még csak most jött volna.
Senki sem értette, hogy miért nem lehet megtenni azt, ami az előre bejelentett és tudomásul vett demonstráció egyik legfontosabb programpontja lett volna. Aztán további droidok nagy tömegben való érkezése és provokáló fellépése miatt, végül elfogyott a türelem és a cipők elkezdtek nagy számban repülni a kordonon belülre. Ez látszik ezen a videón.
Ha valaki nem emlékezne, vagy annak idején nem foglalkozott a dologgal, annak röviden összefoglalnám az eseményeket. Tavaly ősszel Elqró és a hozzá közelálló köztörvényes cigányvezetők kitalálták, hogy ők, mármint a cigányok, már bizony súlyosan el vannak nyomva e hazában. Ebben az a tény sem zavarta őket, hogy néhány héttel előtte, a gyerekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajost Olaszliszkán a rohadékok. Természetesen a liberált értelmiségiek ugrottak a témára és összehozták a Magyar Demokratikus Chartát, melyhez csatlakozott az Országos Cigány Önkormányzat is.
Abban most mélyebben nem mennék bele, hogy ebben az egész tülekedésben mi volt a magyar, meg mi a demokratikus. Röviden összefoglalva nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy semmi. Szóval ezek a végtelenül elnyomottak, meg néhány száz vérkomcsi szándékozott demonstrálni az ő sanyarú sorsukért. A tömeget természetesen Ferenc testvér vezette, amely a Clark Ádám tértől vonult a Kossuth tér felé.
Válaszul a pofátlan magyarellenes provokációra a radikális szervezetek ugyanerre a napra ellendemonstrációt hirdettek. Ez a megmozdulás pedig kora délután, a Hősök terén kezdődött. Emlékeim szerint, a cigányfelvonulással ellentétben, mi elég sokan voltunk és persze hatalmas volt a rendőri jelenlét is. A beszédek és a Romantikus Erőszak dalai után a tömeg elindult az Andrássy úton a Szabadság tér felé. Az előzetes tervek és elképzelések arról szóltak, hogy a Szabadság téren további beszédek lesznek, majd a cigánybűnözők magyar áldozatainak emlékére, mindenki elhelyez egy-egy pár cipőt a tér végén álló szovjet fallosznál.
A fentebb vázolt terv valószínűleg elég figyelemfelkeltő esemény lett volna, mivel a tömegben rengetegen érkeztek cipőkkel, sőt még Szögi tanár úr családja is elküldte a tanár úr egyik cipőjét. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az egész obeliszk környékét cipők borították volna, jól szemléltetve a mai magyar viszonyokat. Azonban végül, ez nem így történt, de ne menjünk ennyire előre a történetben.
A vonulás során, mi nagyjából a tömeg első harmadában voltunk, és így szinte az elsők között érkeztünk a Szabadság térre. Útközben persze a droidok folyamatosan kameráztak minket, és a tömegben jónéhány beépített provokátor is feltűnt. Aki már volt ilyen tüntetésen, az már nem lepődik meg azon, hogy a tömeg mellett, az útszélén, kukabúvárnak öltöztetett droidok, több százezer forintos kamerákkal a kezükben veszik a vonulókat. Aztán, ha a menet elhaladt mellettük, előrefutnak és kezdik a felvételt elölről.
Ahogy az előbb már mondtam, mi az elsők között értünk a térre. A tömeg a kordonnal körbevett szovjet förmedvénynél gyülekezet és addigra már néhányan elhelyezték a cipőiket is. Mivel az egész szart kettős kordonnal vették körbe, így a cipőket csak a két kordon közé lehetett letenni. Aztán szép lassan, ahogy gyűlt a tömeg, a rendőrök valamiért bezárták a külső kordont. Igazából az oka, számomra azóta sem derült ki, hisz addig a tüntetők részéről semmilyen rendbontás nem történt. Innentől már nem volt lehetősége senkinek sem, hogy normális módon lerakja a lábbeliket, pedig a nagyobb mennyiség még csak most jött volna.
Senki sem értette, hogy miért nem lehet megtenni azt, ami az előre bejelentett és tudomásul vett demonstráció egyik legfontosabb programpontja lett volna. Aztán további droidok nagy tömegben való érkezése és provokáló fellépése miatt, végül elfogyott a türelem és a cipők elkezdtek nagy számban repülni a kordonon belülre. Ez látszik ezen a videón.
A menet vége még oda sem ért a térre, amikor a droidsereg könnygáztámadást intézet a tüntetők ellen, nem törődve azzal, hogy a demonstrálók között gyerekek és idősebbek is szép számmal képviseltették magukat. Az egész tér sűrű könnygázfelhőbe burkolódzott. Őszintén szólva, én már kaptak könnygázt máskor is, de ez valami brutális volt. Voltak olyanok, akik már nem tudtak elfutni, mert összecsúsztak a gáztól. Őket a droidok a biztonság kedvéért még meg is verték.
Mi meg rohantunk előlük, de mire kiértünk a tér végére már körbe voltunk véve. Így nem maradt más menedék, mint a Hazatérés Temploma. Ott már elég sokan voltak, az egész előlépcső tele volt demonstrálókkal. Bent a templomban éppen elkezdődött a mise, amikor a droidok megindultak és körbevették a templomot. Majd beállt egy hangszóróval felszerelt rendőrségi autó a templommal szemben a fűre, és dadogva, alig érthetően közölte, hogy mindenki azonnal hagyja el a helyszínt. Az egyátalán nem zavarta, hogy a teljes kijáratot rendőrkordon zárja el. Erre már a mellettem álló Gaudi Nagy Tamás sem tudott mást mondani, mint hogy „Ezek teljesen hülyék.”
Aztán kisebb patthelyzet alakult ki. Mi nem mentünk sehová, ők meg nem merték megostromolni az épületet. Ekkor azonban az egyik droid fejében megbomolhatott valami, mert befújt egy adag könnygázt a tömegbe. Ez látható a következő videón.
Másnap persze tagadták, hogy bármi ilyesmi történt volna, de az én videómon ez pontosan látszik. A kép jobb alsó sarkát érdemes nézni ez ügyben, az 1:25-től. Szóval a barom befújta azt a szart a templom előtérbe. Az, hogy ott kint mi szippantottunk belőle, még hagyján, de a templom belsejébe is jutott jócskán, ahol a hírek szerint több idős ember rosszul lett.
Végül aztán a droidok megunták a várakozást, vagy úgy voltak vele, hogy már aznapra kitombolták magukat és elvonultak. Mindenki mehetett amerre akart.
Nem akarok semmi különösebb tanulságot levonni a történetből, inkább csak azt akartam bemutatni, hogy 2008-ban, Abszurdisztánban, az EU asszisztálása, a jogvédők és a politikai elit pofátlan hallgatása mellett simán szét lehet verni egy teljesen törvényes és jogszerű tüntetést.
0 kommentek:
Megjegyzés küldése
Kedves Kommentelők!
A könnyebb és legfőképp az értelmesebb kommunikáció biztosítása érdekében, szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a hozzászólásaitokat valamilyen névvel tegyétek meg.
Ez a "Profil kijelölése mint:" legördülő menüben a "Név/URL-cím" lehetőséget választva, majd a név beírása után az URL sort üresen hagyva, végül a "Tovább" gombra kattintva egész egyszerűen megtehető.
Köszönjük!
Radical Puzzle