Game over

Az elmúlt napok londoni eseményei azt hiszem, ismét bőséges ízelítőt adtak abból, hogy hová képes ”fejlődni” a nagyon liberált, nagyon felvilágosult világ. A hat évvel ezelőtti párizsi történések után most ismét egyértelművé vált, hogy a nagyon happy és legfőképp hosszabb távon is működőképes multikulturális társadalom csak a liberált mesekönyvekben létezik.

Mint az talán sokak előtt ismert, a múlt heti londoni események akkor kezdődtek, amikor a rendőrség különleges osztagának egyik tagja egy intézkedés során Tottenhamben lelőtte a 29 éves, színesbőrű Mark Duggant.

Hogy pontosan mi történt azon a szombati napon egyelőre nem tisztázott. Egyes hírek szerint Duggan ellenállt a rendőri intézkedésnek, majd tűzharcba keveredett az egyenruhásokkal, akik végül beleeresztettek egy sorozatot. Más információk pedig indokolatlan rendőri túlkapásról szólnak.[Duggan a kép felső sarkában látható]

Azonban akármi is történt akkor, ez a lényegen ma már semmit nem változtat.

A férfi halálhírét követően döntően bevándorlók részvételével tüntetés kezdődött a helyi rendőrőrs előtt. A tömeg egyre terebélyesedett, majd a tiltakozás egy idő után elvesztette békés jellegét. Előkerültek a Molotov-koktélok, kigyulladt az első autó, az első busz, majd ez első épület. A zavargások másnap még nagyobb intenzitással folytatódtak, de innentől az eseményeknek már nem sok közük volt Duggan halálához, mert ami ezután történt, azt úgy hívják, hogy fosztogatás, randalírozás, szabadrablás.

Egy társadalom haláltusájának kezdete.

A híreket kicsit felületesebben hallgatva a gyanútlan szemlélődő elsőre simán rámondja a történtekre, hogy a „mocskos niggerek megint nem bírnak magukkal”, de ha jobban megvizsgáljuk a híradók képeit, akkor láthatjuk, hogy a fosztogatók között jócskán vannak fehérek is. Sőt a londoni rendőrségi beszámolók rengeteg olyan letartóztatott elkövetőről is említést tesznek, akik a középosztályhoz tartoznak, de voltak szép számmal olyanok is, akik kifejezetten jómódú családok gyerekei.

Természetesen az vitathatatlan, hogy a zavargások a zömmel bevándorlók által lakott kerületekből indultak el, hogy a randalírozók zömét ezen családok gyerekei adták, de az is egyértelmű, hogy a hirtelen kitört anarchia magvai a brit társadalom egyes rétegeinél termékeny talajra hullottak. És az egész történet lényege, azt hiszem valahol itt keresendő.

A liberális társadalmak által erőltetett multikulturalizmus lényegében arra az alapelvre épül, hogy mindenki maradjon meg annak ami, mindenki maradjon más, és mindeni fogadja el az így kialakult helyzetet. A rendszer nem az azonosulást szorgalmazza, nem a közös értékekre helyezi a hangsúlyt, hanem a különbözőségre, arra, ami elválasztja egymástól azokat, akiknek elvileg együtt kéne élni egymással. Ma már jól látszik, hogy ennek az elképzelésnek az lett a következménye, hogy a régi gyarmatokról bevándorlók még több generáció után sem váltak angolokká, vagy európaiakká, viszont mára teljesen elvesztették a kapcsolatukat és a kötődésüket őseik szülőhelyével. Lényegében gyökértelenné váltak.

Ezzel párhuzamosan pedig a brit ultraliberált társadalomban - ahol az elmúlt évtizedek alatt szinte szétzúztak minden társadalmi értéket -, felnőtt egy olyan generáció, akik ugyan angolnak mondják magukat, de már szinte semmi kötődésük nincs se a hazájukhoz, se a nemzetükhöz, se a családjukhoz. A hosszú évek alatt a liberális társadalomszemlélet elhitette a szülőkkel, hogy nem kell nevelni a gyerekeket, hogy nincs szükség jó oktatási rendszerre, hogy az ország kulturális értékeit nem kell tisztelni, nem kell már tovább adni a következő nemzedékeknek, hogy a tévéből áradó szenny a követendő példa. Így aztán a bevándorlók tömegei mellett mára ott van a randalírozók között az utcán egy egyre növekvő fehér populáció is, akik ugyanúgy gyökértelenül élnek világban, értékrend és jövőkép nélkül.

Ma már senki által nem tagadható, hogy a nyugati, felvilágosultnak mondott társadalmak óriási válságban vannak. A felszín alatt szinte fékezhetetlen indulatok lappanganak, amihez elég egy vélt vagy valós sérelem, és máris minden agresszió a felszínre tőr. Európának el kéne felejteni végre az erkölcsi összeomlást okozó liberális társadalom eszméjét és a multikulturalizmus elvét. A döntéshozóknak világossá kéne tenni, hogy élhet többfajta etnikum egy rendszerben, de ez csak akkor lesz működőképes, ha van egy közös értékrend, amit mindenki betart és elfogad.

Bár tartok tőle, hogy ma már akár Párizsban, akár Londonban mondhat bárki bármit. A változásokhoz valószínűleg már túl késő…